Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Történelem

Margati misszió: lovagvár mai szemmel

Csató Andrea 2010. október 31., 08:03 Print This Post

„Aki csak látta, azt mondja, hogy még soha nem látott ehhez foghatót” – írta a krónikás az 1220-as években Margat váráról szólván. Mai utódai, a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió szakemberei is osztják e véleményt. 2007-ben kezdődött az a nagyszabású régészeti feltáró munka, melynek eddigi eredményeibe enged bepillantást a Művészetek és Irodalom Házában november 15-ig látható tárlat.

margita2.jpg

Több mint húsz tabló, két makett és számítógépes rekonstrukció mutatja be a kutatási területeket, a várat és történetét, három vitrinben húsz műtárgy vehető szemügyre, s látható az MTV helyszínen forgatott filmje is.

Amikor a Magyar Királyság kontinensünk egyik legjelentősebb állama volt, s az európai civilizáció a fénykorát élte, II. András királyunk révén a XII-XIII. században bekapcsolódhattunk a kor legnagyobb horderejű katonai és ideológiai mozgalmába, a keresztes hadjáratokba. A szakemberek diplomáciai sikerként könyvelik el, hogy szentföldi útján II. András felkereste az Antiochiai hercegségben a keresztes államok stratégiailag legjelentősebb erődjét, Margat várát. (Igaz, félig-meddig hazalátogatott, hisz édesanyja, Chatillon Ágnes antiochiai herceglány volt.) Mindenesetre úgy rendelkezett, hogy a szalacsi sóraktárak jövedelméből száz márka ezüst évjáradék illesse az erődítményt örök időkig. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a világ egyik leghíresebb keresztes vára, a johannita lovagrend akkori központja – legalábbis részben – magyar pénzből épült.

Most, nyolc évszázaddal később ismét magyarok népesítik be a Szíriai-tenger partján álló várat, s az azt övező településrészt, hisz a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió tagjai ennek feltárásán dolgoznak, immár négy esztendeje. A kutatás régészeti, építészeti, természet- és bölcsészettudományi szakemberek bevonásával zajlik, hisz éppoly fontos a vár kápolnájában fölfedezett falkép-együttes feltárása, mint annak a vizsgálata, hogy milyen állatok és növények éltek e területen egykor, vagy hogy feltérképezzék a mai szemmel is roppant jól megalkotott, működőképes vízvezeték-hálózatot, mely e vulkáni hegynyúlványon kifogástalanul látta el feladatát.

A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága 2005-ben csatlakozott a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem Major Balázs régész által vezetett szíriai kutatási programjához.

- Az első két esztendőben Tartus megyében végeztünk terepbejárásokat, lelőhely-felderítéseket, régészeti topográfiai munkákat – meséli Bertók Gábor pécsi régész. Elég sok keresztes kori településnyom található a vártól délre eső területen, ráakadtunk lakótornyokra is, s ezek építészeti felmérésében vettünk részt. Később, a margati vár kutatásának megkezdésekor legfőbb feladatul azt kaptuk, hogy geofizikai felmérést végezzünk a várban és környékén. Speciális műszerekkel dolgozunk, a terepi munkákhoz GPS-t, a geofizikai felmérésekhez jobbára földradart használunk. A földradarral az mutatható ki, ha egy bizonyos közegben van valami eltérés van a környezethez képest: egy üreg, egy teljesen más anyag, vagy olyan sík felület, ami erősen visszaveri a radarhullámokat. Ez iránymutató a régészek számára. A kápolna padlója alatt könnyebb volt felfedezni egy eltérő tájolású építészeti objektumcsoportot, mint a bazaltköves törmelékrétegben a bazaltból lévő falmaradványokat. A várudvar vízvezeték-rendszerének elemeit is ennek segítségével sikerült felkutatnunk. Az erődítmény és a körülötte elnyúló város hat hektárnyi területen fekszik. Teljes feltérképezése még akár évtizedekbe is telhet. Terveink szerint pécsi kollégáimmal: Gáti Csilla régésszel, valamint Szabó Tibor és Simon Béla történésszel a várbeli kutatások mellett szeretnénk elvégezni egy kisebb település részletes felmérését és szondázó ásatását is a vár környékén.

- Mi a misszió végső célja?
- Margat várának élhetővé tétele, az, hogy mint műemlék látogatható, turisztikailag kihasználható legyen. Ennek megvalósulásáig sok munka van még hátra. Emellett rendkívül fontos az is, hogy lehetőséget teremt különböző országok, eltérő kultúrák, valamint kutatók és egyetemisták együttműködésére. A damaszkuszi egyetemről sok hallgató érkezett már Margatba szakmai gyakorlatra, a Magyar Képzőművészeti Egyetem iparművészeti tárgyrestaurátor szakosai ugyancsak kint jártak, s remélem, előbb-utóbb pécsi régészhallgatók is csatlakozhatnak hozzájuk.